A golfozás unalmas. Nem kell hozzá más, csak egy jólirányzott ütés, meg talán a végén egy kis célzás. Séta hosszú órákon át, esetleg kocsikázás. Hát, ez aztán igazán messze áll a sporttól… - Gondoltuk mi, és ekkorát még sohasem tévedtünk!
Történetünk úgy kezdődik, hogy páran a barátitársaságból a Balaton északi partjára keveredtünk, és strandidő híján, szerettünk volna találni valami mozgalmas elfoglaltságot a szabadban. Mindannyian sportolunk, de golfozni és footgolfozni még egyikünk sem próbált. Aznap aztán ez megváltozott.
Az újoncok általában ismerősön keresztül érkeznek, nekünk azonban az internet segített rátalálni a Balatonudvari dombjain elterülő csodaszép golfcentrumra. A pályán biztonsági okokból csak azok játszhatnak akiknek van pályaengedélye, ennek hiányában kaptunk magunk mellé egy profi golfoktatót. Be kell valljam, meglehetősen szkeptikusan álltunk ehhez a sporthoz. Az elején csak egy pár próbaütést végeztünk, és „ennyivel a zsebünkben” akár távozhattunk volna fizetés nélkül is - mert a próbakörök ingyenesek -, de kompetitív énünk nem hagyott minket nyugodni: golfkocsira pattantunk, és igyekeztünk a lehető legkultúráltabban viselkedve figyelni a környezetre, hiszen rengeteg szabály vonatkozik a kijelölt útvonalakra és a játéktér tisztántartására. A szabályok értelmében a pályára csak valóban „odavaló” embereket engednek, így nem kell attól tartania a golfozni vágyónak, hogy például egy alaposan elázott legény- vagy leánybúcsús csapatba botlik. Az előírások nemcsak a viselkedésre, hanem a ruházatra is vonatkoznak. Kifejezett “dresscode” nincs, de a bermudanaci-trikó strandpapuccsal kombó nem a legmegfelelőbb párosítás, ha golfozni indul az ember. Ennek köszönhetően Elemér barátunknak le kellett nyelnie a békát, visszavezetni a szállásra, hogy “rendezettebb” ruhában visszatérhessen. A sportosan elegáns öltözetünknek hála, nekünk mázlink volt.
Baranyai Robi, az oktatónk, a lehető legaprólékosabban igyekezett minket bevezetni a sportág rejtelmeibe, persze hamar kiderült, hogy a golf esetében is igaz a mondás, miszerint minden kezdet nehéz. Már a bemelegítés - amit az esetleges sérülések elkerülése érdekében oktatónk akkurátusan elvégeztetett velünk -, is elég összetettnek ígérkezett. Megtudtuk, hogy mivel a golf egy teljes testet kívánó sportág, így minden izmot és szalagot át kell mozgatni az első, nagyobb ütés előtt. Arról, hogy melyik ütő, mire jó, eddig többnyire a Will Smith és Matt Damon nevével fémjelzett Bagger Vance legendája c. filmben hallottunk, de az “ütőelméleti” oktatás után már magabiztosabban nyúltunk a különböző loftú „fákhoz”. Ahogy haladtunk pályáról pályára, rá kellett döbbennünk, hogy oktatónknak igaza volt: a golfhoz márpedig igen komoly állóképesség szükséges. És nem a gyaloglás miatt, hiszen golfkocsival ez pont kivédhető, de a sok aprólékosan megtervezett, finom mozdulat valóban átmozgatja az egész testet. Azért persze az oktatás vége felé már menőre golfoztuk magunkat, és úgy sétáltunk fel s alá, mint Tiger Woods.
A délután második felében a footgolfé lett a főszerep. Ugyanaz a környezet, de más pályák, focilabda, és természetesen nagyobb lyuk. Nem hazudtoltuk meg származásunkat, szóval sokat bénáztunk a labdával, mégis hihetetlen szórakozást nyújtott a golf “lábas” változata.
A sportolás élménye a pompás panorámával, a családias hangulattal és a szuperkedves fogadtatással egyszerűen teljesen magával ragadta a csapatot. „Ennyire változatos pálya nincs még egy itthon, Európán belül is ritkaságszámba megy.” – mesélte az egyik helyi szakértő. A pályát 4 részre lehet osztani: nyílt szakaszok, erdős-, tavas pályák, és a régi kőbánya rész - ez lett a mi kedvencünk. Természetesen mindegyik rész más és más golftechnikát igényel. “Nemcsak a legváltozatosabb, de a Balatonudvariban található golfcentrum pályája a legnehezebb is Magyarországon.” - tudtuk meg Robitól, aki azt is elárulta, hogy a BalatonGolf elnöke és vezetője, Tringer László hazánk egyik golfúttörője, és több mint 40 éve tesz eleget elhivatottságának. Pályát épít, oktat, elsődleges célja pedig a klubtag létszám, és a magyar golf fejlesztése. Bízik benne, hogy a következő években egyre több színvonalas nemzetközi versenyt hoznak majd Magyarországra.
A nap végén, a golfcentrum éttermében – mely külsős vendégek számára is nyitva áll – remek gasztrofogások között mazsoláztunk, végül egy frissítő, “habos” korsóval zártuk a programot. A golf belopta magát a szívünkbe. Bár viszonylag hamar jön az első sikerélmény, azért mint minden sportra, erre is igaz az alapszabály, hogy gyakorlás teszi a mestert. Mi így teszünk, és legközelebb már a pályaengedélyért játszunk majd - amihez a vizsgán kívül szükség van még a magyar golfszövetségtől szerzett regisztrációs kártyára is -, és minden bizonnyal a klubtagságit is kiváltjuk.