A golfozás unalmas. Nem kell hozzá más, csak egy jólirányzott ütés, meg talán a végén egy kis célzás. Séta hosszú órákon át, esetleg kocsikázás. Hát, ez aztán igazán messze áll a sporttól… - Gondoltuk mi, és ekkorát még sohasem tévedtünk!
Történetünk úgy kezdődik, hogy páran a barátitársaságból a Balaton északi partjára keveredtünk, és strandidő híján, szerettünk volna találni valami mozgalmas elfoglaltságot a szabadban. Mindannyian sportolunk, de golfozni és footgolfozni még egyikünk sem próbált. Aznap aztán ez megváltozott.
Az újoncok általában ismerősön keresztül érkeznek, nekünk azonban az internet segített rátalálni a Balatonudvari dombjain elterülő csodaszép golfcentrumra. A pályán biztonsági okokból csak azok játszhatnak akiknek van pályaengedélye, ennek hiányában kaptunk magunk mellé egy profi golfoktatót.
Fülledt nyári délelőtt, Balatonfüred. A VízenJó chartercég Zákonyi utcai telephelyére folyamatosan érkeznek a hajózni kívánó vitorlástulajdonosok, bérlők, vendégek. Előd Botond, a chartercég alapítója gyorsan üdvözöl, majd sűrű elnézéskérések közepette pici türelmet kér, mert a szakember épp meghozta a várt alkatrészt, és el kell kísérnie őt a hajóhoz. Leülök hát a kikötőben található büfé egyik asztalához, karnyújtásnyira a vízen parkoló hajócsodáktól. Botond cikázik a tűző napon, megoldandó feladatok, folyamatos telefonhívások garmadáját intézi egyszerre, néha vet rám egy futó pillantást jelezvén, hogy most már tényleg csak pár perc, és kezdhetjük az interjút. Végül - valóban csupán pár perc elteltével - leül hozzám. A tengernyi teendője ellenére is szemmel láthatóan boldog.
Ha valaki imád repülni és közben a Balaton szépségeiben gyönyörködni, ne habozzon és keresse fel a Lúcia Air csapatát. Csakhogy a csapat sokkal többet nyújt egy hétköznapi sétarepülésnél. Kántás Andor, az alapító mesélt rendkívül turbulens történeteket a kezdetektől egészen napjainkig.
Miért éppen a repülés?
Mondhatjuk, hogy amióta az eszemet tudom, erre készülök. Nem is nagyon számoltam b-opcióval. Egyszerűen beleszerettem gyermekként a repülésbe, a pilóták életébe és mindent ennek szenteltem. Azt szoktam mondani, hogy amikor kijöttem anyám hasából, már az első kérdésem az volt, hogy „hol a francban van a repülőm?” Kisgyermekként imádtam nézni a le- és felszálló gépeket és onnantól kezdve tudatosan készültem a pályára.
Többségünk a középiskolai éveinek végéhez közeledve még nem igazán tudja, hogy “mi lesz, ha nagy lesz”. Persze sokan ráböknek a számukra megfelelőnek hitt felsőoktatási intézményre, aztán vagy elvégzik, vagy menetközben teljesen más iskola és szakma mellett döntenek. Nagy ritkán azért akadnak kivételek. Olyanok, akik gyermekkoruk óta dédelgetett álmaikat már az egyetemi éveik alatt nekilátnak megvalósítani. Kremán Erik, a Hungarian Sea Yacht ügyvezetője minden bizonnyal az egyik legfiatalabb magyar hajóflotta tulajdonos. Az ifjú skipper jelenti a kivételt, ami erősíti a szabályt.
Első kérdésemre, hogy mikor is lehet elkezdeni vitorlást vezetni, hangosan felnevet. “Amikor az ember már tudatában van a cselekedeteinek, tehát úgy 5-6 évesen szerintem simán. Természetesen szülői, vagy egyéb tapasztalt hajós felügyelete mellett.
Több, mint egy évtizede nyújt világszínvonalú szolgáltatást Európa egyik legnagyobb hőlégballonjával a Balaton Ballooning Kft. A sokak számára felejthetetlen élményt kínáló légi kirándulások „felelősét”, az alapító tulajdonos Kollár Gábort kérdeztük új-zélandi szálról, a tízezer köbméter és az ezerötszáz méter mibenlétéről, no, meg arról, hogy kik kapnak oklevelet az élménytúrák végén.
Az Önök által nyújtott szolgáltatás 34 éve működik a világban, Magyarországon pedig 13 éve. Mindez hogyan kezdődött? Egy nemzetközi franchise vetett szemet Magyarországra mint potenciálisan érdekes helyszínre, vagy egy külföldön már működő anyacég alapított itt egy leányvállalatot?
Ez is egy csak egy családi nyaralásnak indult, természetesen - ahogy azt már megszokhattuk - valamit ismét elfelejtettünk. Igazából tervben sem volt a kerékpározás, de az időjárásnak köszönhetően életünk egyik legjobb élményét kaptuk. Így vált a balatoni nyaralásunk alapjává a BikeBalaton.
Amilyen szeszélyes mostanában az időjárás, olyannyira kell rugalmasnak lennie a turistának. Rugalmasságunkat pedig mi sem bizonyította jobban, mint az a bizonyos balatoni reggel, amikor a hőmérséklet bizony a meleg nyár helyett az enyhe télre emlékeztetett. Strandolás, mint opció kizárva, így történt, hogy délelőtt 10 órakor mi már ott álltunk a BikeBalaton boltjánál, lehetőségeinket latolgatva.
Mindenkinek szüksége van fényvédelemre, méghozzá megfelelő fényvédelemre. Jó hír, hogy ma már mindenki megtalálhatja a bőrtípusának, korának és speciális igényeink - aktivitás, illat, textúra - megfelelő fényvédőt. A napkrémek alkalmazása elengedhetetlenül fontos, hogy védjük a bőrünket, és az egészséges maradjon. Az elmúlt évtizedek kutatásai is azt igazolják, hogy az ultraibolya sugárzás jelentős szerepet játszik a napsütés okozta betegségek, így a bőrrák kialakulásában is. A MiBo csapata pedig pont a megelőzésben szeretne segíteni.
1. Kerüljük a közvetlen napsugárzást 11 és 15 óra között!
Ebben az időszakban ugyanis az UVA és UVB sugarak sokkal rövidebb utat tesznek meg a Föld légkörében, így intenzitásuk lényegesen nagyobb.
Koronavírus ide vagy oda, továbbra is érdemes elővigyázatosnak maradni, különösen olyan helyeken, ahol nagy a tömeg. Például a strandokon. Megannyi írott és íratlan szabály létezik, amikre nem árt emlékeztetni magunkat a nyári szezon kezdetén, hiszen ahogy a mondás is tartja: jobb félni, mint megijedni.
Szabadság, lazaság, strandolás kultúráltan? Az etikett alapjaira szívünk szerint nem térnénk ki, mégis úgy érezzük, egy-két apróságra mindig fontos felhívni a figyelmet. Kezdjük tehát az alapokkal. Ne köpködj, ne ordibálj, ne szemetelj, kisállatot pedig csak az arra kijelölt strandra vigyél. Ha ez már megy, akkor rá is fordulhatunk a picit bonyolultabb témákra.
Mint a fociban a Real Madrid és a Barcelona összecsapása, olyan a balatoniak számára az északi vagy déli part kérdése. Talán már ősapáink is ezen morfondíroztak lóháton, amikor először ügettek el a „magyar tenger” partjaihoz.
Az összecsapás másik oldala következik. Miután az első résztvevő „képességeit” már kiveséztük, térjünk át az északi partra. Egy kicsit olyan a veszprémi oldal, mint a bor élvezete: meg kell érni hozzá. Északon minden más, és ez akár a mottója is lehetne a térségnek. Itt gyorsabban mélyül a víz, a dombokat hegyek váltják fel, a zsúfolt vízpartot pedig a ligetes, levegősebb terek.
Mint a fociban a Real Madrid és a Barcelona összecsapása, olyan a balatoniak számára az északi vagy déli part kérdése. Talán már ősapáink is ezen morfondíroztak lóháton, amikor először ügettek el a „magyar tenger” partjaihoz.
Évszázados csata, ami nemzedékeket mozgat, hogy kiderüljön végre: az északi vagy a déli part a jobb? Elfogultság nélkül, pártatlanul gondoltunk bele a kérdésbe. Mi nem a Balaton egyik vagy másik oldaláról származunk és bár voltunk már jópárszor, nem ez volt a perdöntő. Egyáltalán lehet dönteni? Amennyire komoly a kérdés, annyira próbálunk komolytalanul válaszolni.